Rendkivuli bejegyzes 4
Kedves Naplom.
Nagyon, nagyon reg nem irtam mar oldalaidra. Mint azt latod, idokozben az ekezeteimet is elveszitettem. Talan meg emlekszel, legutobb eleg komoly problemaim voltak a laptopommal, igy muszaj volt beinvesztalni egy ujra. A hatranya viszot az, hogy itt nem lehet Magyar ekezetes laptopot kapni (nyilvan).
Hol is kezdjem. Rengeteg es annal is tobb dolog tortent velem az elmult ket evben miota utoljara tollat ragadtam. Tobb munkahelyem is volt, egyik sajnos rosszabb, mint a masik, igy jelenleg egy ugynoksegnek dolgozok. Ennek lenyege, hogy a cegnek sok szerzodese van kulonbozo hotelekkel, ettermekkel stb, es oda kuldenek embert, ahova kerik. Igy en is jobbara oda megyek ahova kuldenek, ott azt csinalom, amit mondanak. Egesz jo penzert. Volt olyan hely, ahol azert fizettek hogy repat pucoljak, de volt olyan is, ahol meghajtottak mint a lovat a penzemert. De amugy jo kis melo. Nincs stressz, nincs felelosseg (legalabb is ahoz kepest amid eddig csinaltam). Csak odamegyek, megcsinalom, amit kernek, ahogy kerik, aztan a nap vegen haza jovok. Talalkoztam rengeteg emberrel, szert tettem uj, mondjuk, hogy baratra. Es szinte kivetel nelkul barhova mentem, munkat ajnalottak. De mindegyikre nemet mondtam, mert szeretem, amit csinalok.
Kozben pedig ugy hataroztam, hogy egy kicsit felfuggesztem a szakacskodast, igy csinaltam egy ceget DCS Catering and Delivery neven es elkezdtem a C kategorias jogositvanyt csinalni. Egy vizsgam van meg Marcius nyolcadikan, eddig mindegyik elsore meglett.
Hat korulbelul ennyi lenne felzarkozas keppen. Es akkor talan terjunk ra az igazi okara annak, amiert kezembe vettem a tollat es ujra irasra adtam a fejem. Mint azt tudod kedves Naplom, az en eletemben az anyukamon kivul egyetlen no volt. Az a no, akit mindennel jobban szerettem. Aztan voltam annyira agyalagyult, hogy ot es fel eve ossze gabalyodtam egy masik lannyal. Igazabol nem is ertem magamat, hogy mi a fenet kepzeltem. Mellette mindenem megvolt. De talan mindegy is, ezt mar nem tudom meg nem tortenne tenni. A szakitasunk jobban megviselt mint addig vagy azota barmi. Soha semmilyen tragedia utan nem ereztem magam igy. Uresnek. Mintha minden erzest kioltek volna belolem. Azota nem voltam igazan boldog, egyetlen percig sem. Voltak lanyok az eletemben, egyet kettot meg is kedveltem, de soha senkit nem szerettem ugy mint ot.
Most ez a lany az oka annak, hogy megint padlora kerultem. Ugyanis kikoltozott Cardiffba, ami tolem alig ket ora autoval, es segitseget kert par honapja kikoltozes ugyben. En pedig felajanlottam, hogy kimegyek erte a repterre es elviszem Cardiffba. Es meg mindig nem tudom, hogy nagy hibat kovettem-e el, vagy epp, hogy nem. A kovetkezo tortent. Megerkeztem Luton repterre, ahova a jarata jott, mig vartam ra, megittam egy kavet. Termeszetesen a Costaban dolgozok is magyarok voltak, de mar kezdek ra immunis lenni. Jott az uzenet, hogy most szallt le a gepe, amint a kezeben van a borondje, szol. Feszult figyelemmel bamultam a kijelzot, hogy mikor valt az informacios felulet “leszallt”-rol “Csomagok a szalagon”-ra. A szememet is alig vettem le a kijelzorol, meg akkor is csak idegesen feszkelodtem egyet, amikor egy amerikai csoport ugy dontott, hogy pont elottem fognak letaborozni, mig mindenki elintezi a pisikejet. Nem sokkal ezelott csorgott a telefonom. Annyira el voltam foglalva a kijelzovel, hogy eszre sem nagyon vettem. O volt az. Felhivott. Mikor meghallottam a hangjat, ket es fel evnyi emlek a masodperc tort resze alatt zudult ram es olyan kozel voltam, hogy osszeroppanjak es sirva hazaig fussak, hogy nem is igazan ertem, hogy tudtam ertelmes ember modjara viselkedni. Hat ha elkepzeled, hogy ezt az okozta, hogy ot ev utan meghallottam a hangjat, kepzeld milyen volt mikor meglattam es egy masodpercig ujra atolelhettem. Minden, minden egyszerre tort ram. Nevetni es zokogni akartam, a verem majd felforrt de razott a hideg, zaj volt korulottunk de en nem hallottam semmit, csak a szive dobogasat es a halk szuszogasat. Es az oleles es az alom veget ert. Ideje volt felebredni. Elkisertem az autohoz. Beszalltunk, es mondta, hogy majd azert ha lehet ejtsunk utba egy heleyet, ahol van mosdo. Mondtam persze, majd megallunk valahol. Igazabol igy hogy egy kicsit lankadt a stressz szintem, nekem is megjott a kedvem a mosdohoz. Persze ezutobbit nem mondtam ki hangosan. Egesz uton beszelgettunk. Igazabol nem is nagyon emlekszem hogy jutottunk el vegulis Cardiffba. Minden egyes szava fontos volt es hallani akartam, barmit is mondott.
Az evek soran mesteri szintre fejlesztette nehany olyan tulajdonsagat, ami mar akkor is megvolt benne, mikor mi meg egy par voltunk. Az egyik ilyen az az, hogy ugy olvasott a fejemben, hogy az mar ijeszto volt. Csak gondolam valamire es o kimondta. Ez a kepesseg valamikor meg bennem is megvolt, de vele egyutt ezt is elvesztettem. Soha senkivel nem volt olyan mely es szoros a kapcsolatom mint vele. Lehet hogy reszben ezert sem tudom magam tul tenni rajta. Hianyzik, a kepessegem. Mint akarmelyik szuperhosnek. Gyengenek es vedtelennek erzem magam nelkule.
Aztan vegulis a beszelgetes soran azt ereztem, hogy nincs abban egyetlen csepp erzelem sem, ahogy beszel hozzam. De marmint ugy egy csepp sem, hogy meg annyi sem amit akkor tapasztalsz, ha osszefutsz egy vad ideggenel es ekezdtek beszelni. Iszonyatosan hideg volt. Szabalyosan faztam. Aztan mikor ezen agyaltam ezt szova is tette. Mit mondhatnek? Annyi minden kavargott bennem, amirol o talan nem is tudott, csak a kepessegenek koszonhetoen erezte. Csak azt nem ertem, ha ilyen ugyesen tud bennem olvasni, miert nem latta, hogy szenvedek? Hogy barmimet odaadnam erte, ha ujra egyutt lehetnenk? Hogy bizonyitsam be neki, hogy meg mindig mennyire szeretem? Hogy ot ev alatt sokat valtoztam? Hogy erdemes vagyok a bizalmara? Es hogy meg ennyi ido utan is O jelenti szamomra a vilagot. Nelkule en semmi vagyok. Mondd meg kedves Naplom, hogy mondhatnam el neki mindezt? Es hogy viseljem el, ha elutasit? Talan ezert jobb is, ha nem tudja meg. Nem tudom mitevo lennek. Igy legalabb tudok neki irni nehany naponta, hogy van, mi ujsag vele. Es bar sovany vigasz ez, nekem olyan szomjazo embernek par csepp viz. Hiszen O az en delibabom a sivatagban. O a levegom a viz alatt. O nekem… az elet.
Talan meg fogok lapjaidra irni, talan nem. Ki tudja meg mit hoz majd a jovo. De addig is a szokasosat mar tudod (ami igazan csak most nyert ertelmet): Tevedni emberi dolog, megbocsajtani Isteni.